Vadásztársaságunk területe a Kéktúra útvonal, és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület- Balaton-felvidéki túra útvonalain fekszik, melyet a turisták előszeretettel látogatnak, mint gyalogosan, lóháton és kerékpárosan egyaránt.

Veszprém Vármegye Vadászati Emlékhelyeinek tematikus térképén Sümeg és Térsége is számos emlékhellyel büszkélkedhet! A térképen vadásztársaságunk területén található Farkas kő is helyet kapott.

Az ötvösi erdőben az 1991. december 5-én itt elejtett farkasra felirat emlékeztet. Az emlékmű avatására 1993-ban, ünnepi program részeként került sor. Avató beszédet dr. Nagy Endre Afrika-vadász és dr. Sáry Gyula, helyi vadász és író mondott, Horváth Albin plébános misét celebrált.

Büszkék vagyunk arra, hogy az országban elsőként Veszprém megyében valósult meg ilyen fejlesztés.

A Somló vadászházunktól 20 perces autó útra található.

A Balaton-felvidék jellegzetes vulkanikus tanúhegyei nem érnek véget a Tapolcai-medencében. Kicsit távolabb található a szó minden értelmében egyedülálló Somló, amely 432 méteres magasságával délcegen emelkedik ki a környező kisalföldi síkságból.

A somlói galuska ugyan nem itt terem, ám a Somló egykor som borította lankái hazánk legkisebb történelmi borvidékeként váltak ismertté. A tüzes borok mellett rengeteg itt a felfedezni való is, amelyektől a nászéjszakák bora nélkül is szerelembe esünk.

A természet, a várak és a fotózás szerelmesei, bakancsos és gasztro-turisták kitáblázott turistautakon, ösvényeken, dűlőutakon fedezhetik fel a magányos óriás rengeteg vadregényes természeti kincsét és épített örökségeit – bazaltorgonákat, forrásokat, kilátót, kápolnákat, présházakat, pincészeteket, s a néhai vár meghökkentő és romjaiban is lenyűgöző méretű maradványait.

Szinte fel sem tudjuk sorolni, mennyi csoda vár a Somlón, amiért érdemes ide ellátogatni, de mi mégis megpróbáltuk csokorba szedni őket – s ha belefér minden egy élménydús kirándulásba, ha nem, a Somló lebilincselő varázsa úgyis visszahúzza azokat is, akik már jártak itt, és látták mindezeket:

Somlói vár

A feltehetően a tatárjárás után épült vár többek között a Garai, Choron-Liszthy és Erdődy-családok tulajdona is volt, rövid ideig Kinizsi Pál is birtokolta, de szolgált a Rákóczi-szabadságharc idején élelem- és lőszer-raktárként is. Hadászati szerepe a szabadságharc bukását követően megszűnt, állapota az időjárás viszontagságainak kitéve folyamatos romlásnak indult. 1735-ben visszakerült a birtok az Erdődyekhez, akik egészen 1945-ig kezükben tartották.

Az erődítmény a hegy Dobára néző északi nyúlványán, egy különálló bazaltkúpon áll, amelyet észak-kelet felől a Szent Márton Borúton keresztül gépkocsival, majd a várparkolótól gyalogosan, vagy déli irányból a Margit-kápolnától elindulva a Kitaibel-tanösvényen keresztül, a hegytető érintésével gyalogosan lehet megközelíteni. A várból csodálatos panoráma nyílik a környező tájakra.

Területén a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében turisztikai célú fejlesztési munkálatok kezdődtek, ezért a vár a jövő év tavaszáig csak korlátozottan látogatható.

Kinizsi-szikla
Útban a várparkolótól a vár felé esik útba a Kinizsi-szikla, egy bazaltszikla nyereg alakú bemélyedéssel a közepén. A legenda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. A meredek úton elfáradva leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be.

Szent István kilátó és kereszt
A Somló legmagasabb pontján található a hegy bazaltköveiből épült Szent István kilátó, ahonnan tiszta időben szinte a fél Dunántúl belátható a környező hegyekkel együtt: a Kőris-hegy, a Balaton-felvidéki tanúhegyek, a Ság-hegy, vagy akár az Alpok távoli vonulatai is. Az épület aljában büfé üzemel. A kilátó előtti széles tisztáson padok, asztalok, tűzrakóhelyek állnak a turisták rendelkezésére.

A tisztás déli szélén a milleniumi 2000-es év alkalmából egy hatalmas, a 8-as főútról is látható kereszt és egy rendhagyó formájú Szent István-szobor állít emléket az ezeréves Magyarországnak.

A kilátót ugyancsak a Szent Márton Borúton és a Kitaibel-tanösvényen keresztül közelíthetjük meg a legkönnyebben.

Szent Ilona kápolna
A Somló délnyugati oldalán, Somlójenő külterületén a Szent Ilona Borúton, a Szent Ilona dűlőben, egy kis dombon 230 méter magasságban áll a karcsú tornyú Szent Ilona-kápolna (másik neve: Szent Kereszt-kápolna). Egy 1399-ben kelt okmány már említi a jenei oldalon álló Szent Keresztről nevezett templomot. A kereszt a kápolna mellett áll, rajta jézus aranyszínben pompázó teste feszül.

Séd-forrás
A hegy keleti oldalán lévő Szent Márton-forráson kívül a Somló nyugati oldalán a Séd-forrás fogadja a szomjas turistát. Építményeit a krónikák szerint 1877-ben civil összefogással készítették el, majd ugyancsak közösségi összefogással 2013-ban újították fel jelenleg is látható formájában. Falán a következő felirat olvasható:

OLTSD SZOMJAD A GYÖNYÖRŰSÉGEMRE! OLTSD SZOMJAD A VILÁG TÖKÉLETESSÉGÉRE!

Taposó kút
A Szent Margit és Szent Ilona kápolna között mintegy félúton, a hegy déli oldalának közepén látható Magyarország egyetlen megmaradt ilyen jellegű ipari műemléke: a Taposókút. A 80 méter mély 18. századi fából ácsolt kút különlegessége, hogy a 3 méter átmérőjű dobban taposva, fogaskerék áttétek segítségével lehetett az akár 1 hektoliteres hordónyi vizet a felszínre emelni, innen ered elnevezése is. Korábban gyakran használtak ilyen szerkezeteket hegyen épült várainkban az erődítmények vízzel történő ellátásához.

Kőkonyha-Kőlyuk
A bazaltorgonák ölelésében természetes gyepes térség alakult ki, amelyet a népi elnevezés Kőkonyhának hív. A hely csak egy szűk nyíláson át megközelítető, nevét pedig az ég felé nyitott, kürtőszerű formájáról kapta. A rendkívül meredek Kőkonyha környékén találhatók a legmagasabban fekvő szőlőültetvények, amelyek különleges mikro-klimatikus adottságokat kölcsönöznek az itt termő szőlőnek, ami a borok minőségében, árában is megmutatkozik.

Szent Margit kápolna
A hegyen található kápolnák közül a legnagyobbat, a hegy dél-délkeleti oldalán álló Margit-kápolnát Mátyás király idejében a vásárhelyi apácák építtették gótikus stílusban. A török pusztítás után barokk stílusban építették újjá 1727-ben.

A kápolna hamar búcsújáróhellyé vált, köszönhetően a szép Antiokheiai Szent Margit szüzet ábrázoló oltárképének is, de a kápolnát előszeretettel látogatták a gyermekáldásért imádkozó asszonyok is.

A templom előtt emlékpark őrzi egy 1983-ban villámcsapás által sújtott, több száz évesre tehető idős hársfa emlékét, illetve fiatal hajtását.

Keresztelő Szent János kápolna
Közvetlenül a Margit-kápolna mellett áll egy kisebb, Keresztelő Szent Jánosról elnevezett nyitott kápolna. Egykori felirata szerint: Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani.

Kitaibel-tanösvény
A Somló-hegy és környezete 1993-tól tájvédelmi körzetként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez. A hegy természeti értékeit és történelmi, kultúrtörténeti nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál (1757-1817) nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomást felfűző tanösvény, amelynek Margit-kápolnánál lévő kezdőpontja a hegy déli oldalán, a Hegykapu Vendéglő mellett elhaladva megközelíthető meg. Útvonal: Szent Margit-kápolna – Kaszálórét – Somló vára. A Doba felől érkező turista a Kinizsi-sziklánál csatlakozhat be a tanösvénybe.

Szent Márton kápolna és Szent Márton forrás
A hegy keleti (dobai) oldalán 215 m tengerszint feletti magasságban álló, tours-i Szent Mártonnak szentelt 13. században épült román stílusú kápolnát már 1309-es keltezésű okmányok is említik. Építtetői vélhetően ugyancsak a vásárhelyi apácák voltak. Eredetileg torony nélkül készült, fatornyát csak jóval később emelték. A 18. században építettek hozzá egy késő barokk toldást. Valószínűleg a somlói vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá, hogy a várban nem volt kápolna és nem utolsósorban az a körülmény, hogy a törökök hároméves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a 20. században történt renoválás során leverték.

A kápolna mellett található a víznyerő medencévé alakított, egykor bő vízű Szent Márton-forrás.

Rompincék
A Somló-hegy tetején egészen az 1980-as évekig folyt szőlőművelés és borkészítés. A ’80-as években létrejött tájvédelmi körzet szabályozása ellehetetlenítette ezeknek az ültetvényeknek és az egyszerű, földbe vájt, helyi kőből épített és zsuppfedéllel ellátott, két helységből álló kis présházaknak a működését, amelyek így lassan az enyészeté lettek. A 2010-es évek elején civil kezdeményezésre a régi épületek alapjait újra láthatóvá tették, hogy a régi présházakat, a Somlói Rompincéket 50 év után újra megmutassák a látogatóknak.

Spiegelberg-borterasz
Az egyik legszebb fekvésű szabadtéri borterasz közvetlenül a Margit-kápolna mellett található, ahonnan kiváló somlói borok mellett magával ragadó kilátást élvezhetünk a hegy déli lejtőjére, azon túl Somlóvásárhelyre és távolabb egészen a Balaton-felvidéki tanúhegyekre.

Bazalt Borterasz
Közvetlenül a várhoz vezető autóút végén, a várparkoló közelében található a Bazalt Borterasz, ahol helyben sütött rétes, langalló vagy éppen gazdag sajttál és természetesen somlói borok mellett gyönyörködhetünk a hegy északi lejtőjében és azon túl az alatt elterülő síkság és települései látványában.

Inhauser Fröccsterasz
A Somló észak-nyugati lejtőjén találhatjuk az Inhauser Pincészet fröccsteraszát, ahol elsősorban meleg időben igazi gasztrospecialitások és somlói borból készült jéghideg fröccsök kíséretében élvezhetjük a kivételes panorámát.

Kőkonyha Borterasz
A széles körben ismert Barcza Pincészet Kőkonyha tövében található borteraszáról somlói juhfark és furmint borok társaságában egyedülálló kilátás nyílik a hegy déli oldalára, ahonnan tiszta időben egészen a Balatonig elláthatunk.

Hegykapu-vendéglő
A Somló déli oldalán, a 8-as főútról bevezető út mentén található a Hegykapu-étterem, ami magyaros ételeivel és somlói borkínálatával a kirándulások tökéletes kiinduló vagy végpontja lehet.

Bazaltorgonák
A Somló déli lejtőjének tetején – hasonlóan a Balatonfelvidék több tanúhegyéhez – a vulkáni tevékenység során a felszínre került, később erodálódott lávafolyás oszlopszerű maradványai magasodnak, amelyeket közkeletű néven bazaltorgonáknak is hívnak.

Forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/bor-gasztronomia/somlo-fedezd-fel-a-maganyos-tanuhegy-csodait-osszel/

Vadászházunktól Sümeg 15 perces autóútra található.

Sümegnek rengeteg nevezetessége van, közülük egyértelműen a legnagyobb ismeretségnek az itt található vár örvend. Ez nem is csoda, hiszen egy viszonylag épen megmaradt gyönyörű várról beszélünk. Szépségét az is növeli, hogy egy nagyjából sík területből egy magasan kiemelkedő hegytetőre épült, így már messziről is könnyen ki lehet szúrni, mint egy őrszem úgy emelkedik a magasba.
A vár építése 1262-től kezdődött majd , sok éven és korszakon keresztül tartott, végül a XVII, században készült el. Ennek is, mint sok másik várnak kalandos története van, sok kézen átment és végül-ez sem ritkaság, ha várakról van szó – felgyújtották. Sok-sok éven át állt kihasználatlanul, míg végül 1957-ben feltárta a Magyar Műemlékvédelem és megkezdte a helyreállítását. is. A mai napig folyamatos rekonstrukciók zajlanak a várban, közben természetesen már látogatható is és rengeteg programmal várja az ide érkezőket.
Ezek közül kiemelnénk a Történelmi Élményparkot, mely a középkori vári mindennapokat hivatott bemutatni, az itteni életet, az ostromok a harcok lezajlását. Olyan kiállított hadigépekkel ismerkedhetünk meg, mint az ostromtorony, a dárdavető vagy a kőhajító gép. Van itt korhűen felépített török ostromtábor is, amely a hódoltság korába kalauzol vissza minket és bemutatja az ostromlók mindennapjait, szokásait. Emellett történelmi játszópark is található itt, ahol gyermekek szerepjátékokkal kerülhetnek közelebb a vár történetéhet, illetve mászófalak és játszóvárak segítségével kapcsolódatnak ki.
A vár Sümeg egy kihagyhatatlan pontja, ha itt járunk mindenképp meg kell tekinteni, szeretnénk ellentmondani azonban annak a tévhitnek, miszerint Sümeg városa „csak egy vár”, és a továbbiakban bemutatnánk, néhány olyan Sümegi érdekességet, amelyről nem biztos, hogy mindenki hallott vagy nem biztos, hogy eszébe jutna betérni, ha a környéken jár.

Afrikárium
A város szívében található ez az igen különös létesítmény, ami egy vadász magántulajdonában álló afrikai trófeagyűjtemény. A gyűjtemény célja, hogy élethűen bemutassa az afrikai élővilágot. A több, mint 220 kiállított preparátum, a létrehozott a kontinens élővilágára jellemző hanghatások és a Balaton múzeum szakemberei által létrehozott és csodásan megfestett háttér segítségével könnyen úgy érezhetjük, hogy az afrikai vadonban járunk.

Kisfaludy Sándor szülőháza
Tudta? Itt, Sümegen született és itt is halt meg Kisfaludy Sándor a magyar költészet egyik nagy alakja. Az épületet a XVII. század végén épült, Kisfaludy édesapja birtokába pedig a XVIII. század végén került.
Ma az épület Múzeumként üzemel, a költő kéziratait, személyes tárgyait tekinthetjük meg,de emellett más témájú kiállítások is helyet kaptak itt. A helytörténeti és Egyházművészeti gyűjtemény, a képzőművészeti kiállítások és sümegi népi kerámia kiállítás darabjai is megtekinthetőek.

Ramassetter-Látogatóközpont
Ramassetter-ház Sümeg város kiemelt épített és szellemi öröksége, mely a belváros turisztikailag frekventált helyszínén, a Plébániatemplomot a Ferences templommal összekötő turisztikai tengely mentén található. A műemlékvédelem alatt álló épület – a város híres polgármesterének, mecénásának szülőháza – eredetileg barokk stílusban épült, ám később felújították, és a XIX. század második felében eklektikus stílusban átépítették.

Szeretettel várják az érdeklődőket a megújult épületbe, a Látogatóközpontba izgalmas, interaktív, többfunkciós terekkel, eszközökkel, a Ramassetter-kultusz – bortermelés, kékfestés – tárgyi emlékeivel, fazekasgyűjteménnyel és a Sümegfoglaló online, városi sétával egybekötött játékkal.

Fehér-kövek
A „fehér-kövek egy természetvédelmi terület. Sümeg felől a 84-es úton haladva érhetjük el, ha Csabrendek felé tartunk, egy idő után elhagyjuk az Öreg-hegy felé vezető utat, majd a régi kőbánya után jobbra fordulva folytatjuk utunkat.
Ha ezen az úton haladunk előre, egyszer csak arra lehetünk figyelmesek, hogy fehér kövek bukkannak fel a fejünk felett a magasban. Ezek a kövek óriási mészkőfalak, melyek a krétakorba keletkeztek, mikor a terület egy sekély, meleg vizű tenger volt. Ekkor rengeteg kagyló élt a helyen, ezek alkotják a Fehér-kövek rétegeit.
A területet számos túraútvonal keresztezi, érdemes útra kelni tehát, ha erre járunk.

Püspöki palota
A várhegy lábánál álló barokk püspöki palota ismét régi szépségében várja a látogatókat. Az épületben látható új kiállítás egy 18. századi történetet jár körül, az építtető Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel életrajza sokrétűen beszél a barokk világképről. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet kaphatunk erről a korszakról. Megismerkedhetünk a sümegi „néma prédikáció”- freskóciklust megálmodó Padányi alakja mellett az azt alkotó „rokokó sztárfestő” Franz Anton Maulbertsch bécsi művész történetével is. A tárlat középpontjában ugyanis ez, a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll. A színpompás falképeken egyszerre jelennek meg földi és evilágon túli elemek. A palotában a két főszereplő – a püspök és a festő – legmélyebb részletekig menő megszemélyesítése olykor figyelemfelkeltő, olykor meghökkentő, kortárs módszerekkel történik. A palotában pedig rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók is megnyílnak a látogatók előtt. Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi művészettörténeti kuriózumnak számít. A kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják a látogatót a megújult sümegi püspöki palotában.

Sarvalyi Forrás
Ha kedvet kapott egy kis túrázáshoz, ez az Ön helye lesz.
Sümegtől dél-felé indulva, a kéktúra útvonalán haladva a Sarvalyi erdőbe érkezünk.
Az erdő remek lehetőség egy kellemes kirándulásra, a területén kihelyezett pihenőhelyeken és a szalonnasütőknél pedig kicsit kifújhatjuk magunkat és lakomázhatunk is egyet.
Érdekesége az 1824-ben épült forrásház, melynek hűsítő vízéből új erőt meríthetnek a túrázók.

Darvastói bauxitlencse
Ez egy igazi kuriózum. A vöröses színben pompázó sziklafalak már messziről is odavonzzák az ember tekintetét a hegyoldalra. Ez egy nagyon törékeny természeti kincs, ugyanis a külszíni fejtésnek, illetve a szél l és a víz természetes munkájának köszönhetően hamarosan elveszíti majd a jelenlegi formáját.

További információk, turisztikai ajánlók, aktuális programok, városkártya információk: