Százhetvennégy vad – 99 róka, 33 borz, 15 dolmányos varjú, 13 szajkó, 8 nyest, 4 aranysakál és 2 szarka feküdt a fenyőágakkal keretezett terítéken február 27-én az Ötvös Vadászház udvarán, amikor felharsantak a Bakony Vadászkürt Egylet gyülekezőre hívó kürtszignáljai.
Házigazdai minőségében Simon Lajos, a Marcal-Völgye Vadásztársaság elnöke köszöntötte az összegyűlteket. Mint rámutatott: a ragadozók apasztásának jelentősége abban áll, hogy felkészülést jelent arra az időre, amikor ezt a vidéket is eléri az afrikai sertéspestis, a gímszarvasállomány létszámát pedig erőteljesen le kell csökkenteni. Az apróvad életfeltételeinek javítása menekülőút lehet, ez pedig nem képzelhető el dúvadgyérítés nélkül.
A Marcal-Völgye Vadásztársaság fővadásza, Nagy Miklós röviden ismertette a terület és a gazdálkodás főbb adatait. A Vt. 4400 hektáron gazdálkodik 19 taggal. Egy évben 450 nagyvadat hoznak terítékre, köztük minden évben akad 10 kg feletti trófeasúlyú szarvasbika. A mezőgazdákkal jó a kapcsolatuk, a vadkár kigazdálkodható mértékű.
Mint azt Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezete elnöke felidézte: a tájegységi dúvadheteknek, és az azokat lezáró eseményeknek megyénkben van múltja, jelene, és biztosan van jövője is. A mostani szakmai nap igényességben, szervezettségben feladja a leckét a kamarának, pedig az érdekképviselet sem szégyenkezhet: friss adat, hogy a honlapunk látogatottsága magasan az első országosan, pár nap múlva pedig ötmillió forintos adományt fogunk juttatni a megyei kórháznak – köszönhetően a tagság nagylelkűségének.
Németh Attila tájegységi fővadász – és főszervező – méltatta azt az összefogást, lelkesedést és tudatosságot, amely lehetővé tette a teríték kiemelkedő számosságát és sokféleségét. A legtöbb, 26 dúvadat a Bakonyalja-Szarvaskő Vt. területén ejtették el, őket a Vaszar-Gecse Vt. követte 20 darabbal, a képzeletbeli dobogó alsó fokán pedig a Somló-Vad Kft. foglalt helyet 16 ragadozóval. Egyéniben Reisinger Tamás volt a legeredményesebb, ő 26 darabbal járult hozzá a terítékhez, jutalma egy 300 g trófeasúlyú őzbak elejtésének lehetősége lett.
Szaller Antónia Szófia az Erdőzúgás Kft. képviseletében Vadcsalik és vadtakarmányok a modern vadgazdálkodásban címmel tartott termékismertetőt. Az Erdőzúgás vadcsali kínálata olyan termékeket foglal magában, amelyek elsősorban a vadászat során alkalmazott csalogató anyagokat jelentik, különféle vadfajok – mint szarvas, vaddisznó vagy ragadozók – vonzására. Ezek a csalik egyedi receptúrák alapján készülnek, és céljuk, hogy intenzív illatukkal és vonzó ízvilágukkal minél hatékonyabban csalogassák a vadat a megfigyelés vagy elejtés helyére. A termékek természetes alapanyagokból – kukorica, glükózszirup, méz, különféle aromák – állnak össze, sok esetben hőkezelt formában, hogy időjárás- és esőállóak legyenek, és ne veszítsék el hatékonyságukat még hosszabb kint tartás után sem.
A kínálatban találunk klasszikus nyalósókat, amelyek édes, mézes vagy gyümölcsös aromájukkal messziről vonzzák a nagyvadat. Ezek a nyalósók – például édes-savanyú zöld almás vagy erdei gyümölcsös változatok – természetes összetevőikkel nemcsak odacsalogatják, hanem hosszabb ideig a helyszínen is tartják az állatokat. Emellett vannak intenzív illatú folyékony csalogatók, amelyek speciális aromáik révén nagy távolságról képesek felhívni a figyelmet, és folyékony formájuk révén könnyen permetezhetők takarmányra vagy fára.
A választék része továbbá olyan specializált csali is, amely például a nagyon intenzív hering-illattal rendelkezik, így kifejezetten a vaddisznókra és ragadozókra (róka, sakál) hat erőteljesen, valamint prémium minőségű kukorica-alapú csalogató keverékek, amelyek minden nagyvad számára vonzóak. E termékek célja, hogy a vadászat hatékonyságát növeljék azzal, hogy a vadon élő állatokat kis távolságból is természetes módon odavonzzák, és ezzel nagyobb esélyt adnak a sikeres vadászatra.
Összességében az Erdőzúgás vadcsali termékek azoknak a vadászoknak készültek, akik szeretnék fokozni eredményességüket azáltal, hogy természetes alapanyagokból készített, időjárásálló és sokféle helyzetben alkalmazható csalogatókat használnak a siker növelésére.
Szollár András biztonságos és stílusos fegyverhasználatról szóló előadása elején Fekete István gondolatát idézte: „az élet nevében rakunk kereszteket a mezőre”. Hangsúlyozta, hogy a vadászat erkölcsi alapja ma is ez a szemlélet: az élet tisztelete az elsődleges érték. Rámutatott arra is, hogy bár a vadászat bizonyos értelemben lövészet, mégsem azonos a versenysporttal. Míg a sportvilágban – Coubertin báró eszméi ellenére – napjainkra a mindenáron győzelemre törekvés vált meghatározóvá, a vadászat egészen más alapokon nyugszik: etikett, jó modor és stílus kérdése is.
Kiemelte, hogy a fegyverkezelés biztonsága minden egyéb szempontot megelőz, még a szakmai tudást is, hiszen emberi életek múlhatnak rajta. A biztonságos fegyverhasználat megfelelő mentális hozzáállást kíván, valamint a mozdulatok készségszintű elsajátítását, amely tudatos gyakorlás eredménye. A figyelem folyamatos éberséget követel, miközben a helyes lőtechnika és a vad kíméletes, fájdalommentes elejtése is alapvető elvárás. Helyes attitűdnek nevezte azt a belátást, hogy a baleset bárkivel megtörténhet: okozóként vagy áldozatként egyaránt. Aki ezt nem tartja szem előtt, abból a fejlődés iránti igény is hiányozni fog.
Az előadó szerint a legmagasabb szintű fegyelmet a csőtorkolat iránti folyamatos éberség jelenti. Felidézte Láng Rudolf (Sólyom) mondását, miszerint a fegyver „a halál legkészségesebb szolgája”, és hozzátette: a csukott fegyvert mindig töltöttnek kell tekinteni. A csőtorkolatnak mindenkor ellenőrzés alatt kell maradnia, és kizárólag arra irányulhat, amit a lövő valóban célba kíván venni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy egy hosszú vadásznap végére a fáradtság csökkenti az éberséget, ám ez nem mentesít a felelősség alól: minden esetben meg kell győződni a fegyver töltetlenségéről, különösen átadáskor és átvételkor.
A OVAL-t március 1-től felváltó VPR (Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer) céljairól, apályáztatás lebonyolításáról Takács András, az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezete titkára nyújtott áttekintést. Jelentős változás, hogy a pályázat kiírása, benyújtása, elbírálására egyazon évben fog sor kerülni, csakúgy, mint a megvalósításra és az elszámolásra. A pályázat utófinanszírozású, vadföldgazdálkodással, vizes élőhelyek fejlesztésével és eszközbeszerzéssel kapcsolatos költségek fedezetéül szolgál. A megye kb. 20-22 millió forintból gazdálkodhat, az elbírálás már teljes egészében helyben történik majd, nem a kamara központjában. Minden vadászatra jogosult pályázhat majd, nem csak az egyesületi formában működők, de minden jogosult csak egy pályázati célt jelölhet meg. A pályázati kiírás 2026. április 10-ig megjelenik a pályázati kiírás a kamarai honlapon, ezt követően a hónap végéig lesz majd lehetőség a pályázatok benyújtására.
Németh Attila tájegységi fővadász a mezei nyúl myxomatózisával kapcsolatos tudnivalókkal ismertette meg a hallgatóságot. A mezei nyúl mixomatózisa vírusos eredetű betegség, amely a vadgazdálkodásban komoly jelentőséggel bír. Kórokozója a Myxoma virus, amely eredetileg a dél-amerikai üregi nyulaknál fordult elő, ahol viszonylag enyhe lefolyású betegséget okozott, Európában azonban – különösen az európai nyúlfélékben – súlyosabb formában jelent meg. A 20. század közepén került be kontinensünkre, és rövid idő alatt jelentős állománycsökkenéseket idézett elő.
A fertőzés terjedésében döntő szerepe van a vérszívó ízeltlábúaknak, elsősorban a szúnyogoknak, de bolhák és kullancsok is közvetíthetik. A betegség előfordulása erősen szezonális: csapadékos, meleg időben, amikor a szúnyogállomány felszaporodik, gyakoribbak a járványos fellángolások. Közvetlen érintkezés és fertőzött váladék útján is terjedhet, de a rovarvektorok szerepe a meghatározó.
A lappangási idő általában egy-két hét. A betegség legszembetűnőbb tünete a fej tájékán jelentkező duzzanat, különösen a szemhéjak, az ajkak és a fülek környékén kialakuló ödéma. Gyakori a gennyes kötőhártya-gyulladás, a szemek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, az állat látása romlik. Az ivarszervek környékén is jelentkezhet duzzanat, a beteg nyúl levert, étvágytalan, gyorsan lesoványodik. A legyengült szervezetben másodlagos bakteriális fertőzések is felléphetnek, ami tovább rontja a túlélési esélyeket. Heveny esetben az elhullás egy-két héten belül bekövetkezik, enyhébb formában azonban egyes egyedek túlélhetik a fertőzést, ami hosszabb távon bizonyos fokú természetes ellenálló képesség kialakulásához vezethet az állományban.
A vadon élő mezei nyulak esetében közvetlen gyógykezelésre vagy vakcinázásra gyakorlatilag nincs lehetőség. A védekezés inkább közvetett módon valósulhat meg: a jó élőhelyi adottságok, a megfelelő takarmánybázis és a kiegyensúlyozott állománysűrűség javítják az egyedek kondícióját és ellenálló képességét. Zárt tartásban élő házi nyulaknál létezik vakcina, de ez a vadállományban nem alkalmazható. A betegség nem bejelentésköteles, emberre nem veszélyes, nem minősül zoonózisnak.
A mixomatózis tehát a vadgazdálkodásban folyamatos figyelmet igényel, jelenlétének megállapításához nagy segítség lehet az évenkénti többszöri reflektoros vagy hőkamerás állományfelmérés.
Az előadásokat követően, de még az ebéd elköltése előtt sorsolták ki a tombolanyereményeket, amelyek között számos ajándékcsomag, puskatus-felújítás, társas apróvadvadászati lehetőség, vízivad-vadászat, hízott pulyka mellett vaddisznósüldő, sőt őzbak elejtés is akadt!
A nyereményeket a CELLTHERM Kft. – Halasi József, a Lutra Vadászbolt, Ruzsa László, a Royal Class GYM & Protein Shop, a Saanti Fegyvermester Bt., a Torsa méhészet, a Darnay Kálmán Vadásztársaság, Németh Attila, a Somló-Vad Kft., az Öregséd VT., a Nadler Herbert VE, a Marcal-Bitvaközi VT., a Gerence-Marcal-Völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetsége, a Noszlopi VT., a Dab-Pig Kft., a Dabronc-Marcal cégcsoport, Ruzsa László, a Kesző és Környéke VT, a Heiter VT, a Hertelendy VT., a Vaszar-Gecse VT. és az Erdőzúgás Kft. ajánlották fel.
A szellemi táplálék után következett a testi: az osztrák Wolfgang Hollaus által kreált, ebédre feltálalt toszkán vadragu jóval túlmutatott a megszokott pörkölt-ízvilágon.
Köszönjük a szervezőknek és a házigazdáknak ezt a jó hangulatú, hagyományos, de nem sablonos, érdekfeszítő, de nem befogadhatatlanul tömény szakmai napot! Vármegyénkben a tájegységi dúvadterítékek kezdetben nem mutattak túl önmagukon: pusztán az elejtett vad számbavétele volt a céljuk. Ez később gazdagodott a közös ebéddel és egyre több szakmai aktualitás vagy érdekesség megvitatásával, tájékoztató előadásokkal. Jó látni, hogy Veszprém megyében egyre inkább élénkül szakmai közéletünk, és bízunk benne, hogy nincs megállás!
Szöveg: Pólik Sándor – Fotó: Szegedi László
Source: https://omvk.hu/veszprem/viii-marcal-medencei-duvadhet-es-szakmai-nap/
